Aktuális | Történet | Elmélet | SNB Szövettség | Trükkök | Versenyek | Adattár | Apró | Pályák | Képtár | Fórum | Kapcsolat |


















email:
jelszó:
 
[regisztráció]
[elfelejtetted a jelszót?]

FELSZERELÉS

  • Deszka

A mai snowboardok, fõleg az alpesi deszkák, már nagyon hasonlítanak a sílécek szerkezeti felépítéséhez. Elõször is lássuk a deszka részeit, így késõbb könnyebb beazonosítani, hogy mirõl is van szó.

Mit, hogyan hívjunk?

Orr (Nose): A deszka orrát nem kell papír zsebkendõvel törölgetni, viszont az a feladata, hogy felvezesse a deszkát a hó felszínére és az él futását segítse illetve irányítsa. Az orr felhajtásának íve és magassága attól függ, hogy milyen terepviszonyok között használjuk a deszkát. Könnyû belátni, hogy minél egyenetlenebb a talaj és mélyebb a hó annál nagyobb orr kell a deszkának. Viszont egy sima és kezelt pályán fölösleges részt cipelnénk, ezért elegendõ a rövid és alacsony orr.
Derék (Waist): Nem nagyon fogunk összefutni azzal, hogy valaki azt mondja, hogy a snowboardom dereka, inkább közepe, vagy középsõ része. Annyi biztos, hogy ez a rész viseli a terhelések túlnyomó részét. A szerkezet, az él, a waxolás és természetesen a deszka sérülései is mind itt a legjellemzõbbek.
Hátsó rész (Tail): A freestyleban nagyon sok ugrásból úgy érkeznek, hogy a hátul lévõ lábuk van elöl így gyakorlatilag hátrafelé mennek. Ezért ezeknek a lapoknak hasonlóan néz ki a hátsó részük, mint az orra. Az alpesi deszkáknál nem jellemzõ, hogy hátrafelé haladjanak, de a hó leválasztása, és az él kivezetése miatt a hátsó rész is fel van egy kicsit hajlítva.

Él (Edge): Gyakran a kantni kifejezéssel is találkozhatunk. A deszka alsó felületének szélén végigfutó fém. Rendeltetése, hogy a jeges pályán az oldalrasodródást megakadályozza.

Hosszúság: A deszka orrától a deszka végéig mért távolság. Talán ez a legelfogadottabb adat a deszka kiválasztásánál, de majd meglátjuk, hogy ez korántsem így van.

Híd: Ha egy deszkát leteszünk a földre akkor láthatjuk, hogy a középsõ rész elemelkedik a talajtól. Ezt nevezzük hídnak. Ennek a szerepe, hogy a testsúlyunkkal megterhelt deszka teljes hosszában elossza a terhesét. Gondoljuk bele, hogy egy híd nélküli puha lapra állva, csak középsõ részt érné terhelés és ezért bizonytalanul állnánk rajta, mint egy hordó dongán. Ha viszont túl nagy a híd, vagy túl merev a deszka esetleg mi vagyunk túl könnyûek az ajánlott súlyhoz képest, akkor pedig túl sok terhelést kap a deszka két vége és így nagyon nehéz elfordítani a deszkát.

Futófelület hossza: Ha a deszka még mindig a földön van akkor azt is láthatjuk, hogy csak az orr és a hátsó rész kezdeténél ér a deszka a talajhoz (talán érthetõbb ha ezt a híd két pillérjének fogjuk fel). E két pont között mért távolságot nevezzük futófelületnek. Ez sokkal inkább meghatározza egy deszka stabilitását mint a fontosnak hitt teljes hossz.

Tényleges élhossz (Effective Edge): Hát magyarra fordítva tényleg most hallom elõször. Ez az adat hasonlít a futófelület hosszára, de ez nem a talp kihasználtságát adja meg, hanem az él hasznos hosszát. Állítsuk a deszkát derékszögben az oldalára és mérjük le a távolságot azok között a pontok között ahol az él érintkezik a talajjal.

Szélesség: A deszka szélességét három helyen szokták megadni. Ahol az orrész és a hátsó rész a legszélesebb és a derék legkeskenyebb pontján. Magyarázat nem szükséges, mert elég egyszerû a mérése. A széles lapok nehezebben billenthetõk az élükre és ezért stabilabbak, nem beszélve arról, hogy a nagy lábon élõknek sem lóg le róla a lábujja. A keskeny deszkáknál könnyebb és gyorsabb az élváltás és az él forgatónyomatéka (Visszabillentõ ereje) is kisebb a rövidebb erõkar miatt.

Az oldalív sugara (Sidecut Radius): A deszka babapiskóta alakját úgy érik el, hogy egy kb. 8-14 méter sugarú körívvel alakítják ki az oldalsó ívet. Ez lehet kettõs körív, parabola vagy ellipszis ívszelet is. Jól jellemzi ez az adat a deszka fordulékonyságát. Ha kicsi a sugár akkor könnyen fordul a deszka, ha pedig nagy a sugár akkor nagyobb íven (nehezebben) fordul.

Rugalmasság: Ma még sehol nem találunk erre vonatkozóan mértékegységet, hanem inkább az jellemzõ, hogy a gyárak a többi modellhez képest osztályokba sorolják. A rugalmasság függ a tervezett testsúlytól, a híd magasságától, a tudásszinttõl és a használat típusától.

Terpesz(Stance): A modernebb deszkákon eõre beépített anyacsavarokat (insert-ek) helyeznek el a kötés rögzítéséhez. Ezeknek a furatoknak a függvényében lehet megadni a legnagyobb és a legkisebb kötéstávolságot és azt, hogy ezek a furatok a középponthoz képest elõre vagy hátra vannak-e elcsúsztatva.

Ezek után érdemes végignézni, hogy mibõl áll a deszka és, hogy milyen anyagokat miért használnak fel.

Felsõ réteg: legfontosabb feladata, hogy megvédje az alatta lévõ teherhordó réteget és emellett a díszítés is ide kerül. Általában az üvegszövethez tartozó gyantából és festékekbõl áll.

Felsõ szövet: Célja, hogy fõleg hosszirányú nyomást és a csavarodásból adódó nyíróerõt jól bírja. Anyaga fõleg üvegszövet vagy szénszálas szövet esetleg kevlárszálas erõsítést kap és persze ezek kombinációi.

Mag(Core): A magnak az alsó és a felsõ szövetet kell egymástól és a semleges zónátol távol tartania. A függõleges nyomószilárdság alapvetõ követelnény. Mivel teherhordó szerepe kicsi ezért könnyûnek kell lennie. Anyaga jó minõségû fa, mûagyag hab vagy újabban méhsejt (honeycomb) mintázatúra hajtogatott papírszerû anyag.

Alsó szövet: A felsõ szövettel ellentétben itt inkább a szakítószilárdságnak kell nagynak lennie. Anyaga hasonló vagy ugyan az, mint a felsõ szöveté.

Talp (Base): A talp érintkezik a hóval ezért fontos, hogy kicsi súrlódást érjünk el. Ezt egy kemény polietilén réteggel érik el. A talp keménységét a köbmilliméterre vonatkoztatott részecskék számával jellemzik ( 1000, 2000, 3000, 4000 ). Az 1000-es a puhább, ami nehezen fogadja be a vaxot, viszont könnyen javítható. A 4000-es ellenkezõ tulajdonságokkal rendelkezik.

Oldalfal(Sidewall): Lezárja a szendvicsszerkezetet, összeköti az alsó és a felsõ szövetet és felülrõl megtámasztja a kantnit. Kemény mûanyagból van.

Most már, hogy tudjuk mibõl áll a snowboard, lássuk miként mûködik. Az említett szendvics szerkezet tehát: felsõ szövetbõl, magból és alsó szövetbõl áll. Egy hajlításnak kitett hasábnak három részét ismerjük: préselt terület, semleges terület és húzott terület. Az inercia ismeretében tudjuk, hogy egy anyag minél távolabb van a semleges vonaltól annál nagyobb erõt visel el. Ezért kell a magnak kitöltenie a kis inerciájú középsõ zónát. Viszont Ha a két szövet el tud mozdulni egymáshoz képest akkor lõttek a rugalmasságnak. Ezért kötik össze a két réteget az oldalfallal vagy másik lehetõségként a mag széle után elhagyják az oldalfalat és összedolgozzák a két szövetet (Cap technika).

A kérdés az, hogy mitõl is kanyarodik a snowboard. Ha a deszkát felülrõl megnézzük akkor láthatjuk, hogy az csõrénél és a végénél szélesebb amíg a közepénél pedig keskenyebb. Általában ez egy körívnek a szelete. A körív sugarától függõen könnyebben (7-9 méter), vagy nehezebben (9-14 méter) fordul a deszka. A gyártók folyamatosat fejlesztik a körívtõl eltérõ alakzatokat amelyek lehetnek: kettõs körívek, parabolák vagy éppen ellipszisek.
Ha egy deszkát oldalra billentünk például 45 fokkal akkor az oldalába vágott ív miatt a deszka középsõ része elemelkedik a talajtól. Menet közben a kötéseken keresztül a test súlya és testre ható centrifugális erõ a talajra nyomja a deszka közepét ÉS Így meghajlik. A deszka meghajlása függ a deszka keménységétõl, rugalmasságától és a híd magasságától. A deszkát minél inkább oldalra döntjük a középsõ rész annál távolabb, mélyebben ér a talajhoz és így élesebben kanyarodik.


  • Kötés

A snowboard kötéssekkel szemben támasztott követelmény mindössze annyi, hogy oldható kapcsolatot hozzon létre a cipõ és a deszka között. A két stílusnak megfelelõen (alpesi, szabadstílus) a kötések két csoportját különböztetjük meg:

Kemény kötés: Az alpesi stílushoz. Itt a sícipõszerû bakancsot fémcsatok rögzítik a deszkához és minél inkább haladók vagyunk annál inkább merevebb szerkezetû kötést válasszunk

Puha kötés: Ahol egy hótaposó csizmaszerû cipõt kell a deszkához kötni. Itt a mûanyag pántok egy háttámlához húzzák a cipõt. A pántokat racsnis szerkezettel húzhatjuk feszesebbre.

Mindkét kötésnél az oldhatatlanság alapfeltétel, mert gondoljunk bele, hogy ha az egyik kötés kioldana, akkor a másik lábunkat könnyen kicsavarná a deszka.
 A kötéseket tovább részletezni nem célszerû, mert nagyon sok típus létezik és az új fejlesztések, mint például a belépõs kötés (step-in) évrõl évre megváltoztatják a kötések arculatát.


  • Cipõ

A snowboard cipõk alpesi vonala nagyon hasonlít a sícipõkhöz. Azonban fõleg kezdõknek nem ajánlom, hogy sícipõbe kezdjék, mert azok más irányba merevek mint a snowboard cipõk. A puha cipõk is egy külsõ (bõr) és egy belsõ (hab) részbõl állnak. Fontos, hogy nem sétálásra vesszük ezért ne legyenek túl puhák, hanem tartsák mereven a bokát.

Zarándy András

 

Hirdessen itt!