Aktuális | Történet | Elmélet | SNB Szövettség | Trükkök | Versenyek | Adattár | Apró | Pályák | Képtár | Fórum | Kapcsolat |


















email:
jelszó:
 
[regisztráció]
[elfelejtetted a jelszót?]

VERSENYZÉS

Ebben a fejezetben megtudhatunk néhány fontos versenytechnikai elemet, foglalkozunk a versenyszámok ismertetésével, a versenyhelyzetet elemezzük pszichológiai szempontból és megtudjuk milyen feledatok várnak ránk a verseny elött és, hogy mi az a formaidozítés.

Versenytechnika

A versenytechnika résznél inkább az alpesi számokra térek ki. Mielött részekre bontanánk, azt feltétlenul tudni kell, hogy van egy úgynevezett modelltechnika. Ez, egy ideális biomechanikai tulajdonságokkal rendelkezo mozgás. A modelltechnika lényege, hogy végrehejtani nem lehet, csak minnél inkább megközelíteni. A snowboard rövid múltja miatt, ez a technika még meglehetosen kiforratlan és egy-egy nagy versenyzo egyéni stílusa erosen befolyásolja. Természetesen minden versenyzonek van egy személyiségi jegyekkel ellátott egyéni technikája. Az egyéni technika kiuzése a versenyzobol és a modelltechnikához való csökönyös ragaszkodás nagy hibának számít. Erre jó példa, hogy egymást követo években teljesen más technikával versenyzok kerülnek a dobogó legmagasabb fokára.
Az alábbiakban felsorolok néhány alpesi versenyzésheh elengedhetetlen tudnivalót.

  1. A start: mindkét alpesi versenyszámnál egy kézzel megmarkolható indító állványból történik. Az óriásmulesiklásnál a saját ritmusunkban indulhatunk, viszont parallel slalomban az ajtó kicsapódására kell rajtolnunk. Ezért célszeru az edzéseken hang és vizuális jelre történo rajtgyakorlatokat végezni. A raltolás sebessége az elso 15-25 méteren meghatározza a sebességünket. Ez azt jelenti, hogy 3 Km/órás kezdosebesség különbség, a 20-dik méterre 2-3 méter elonyt is jelenthet. A test sebessége a rajt utolsó pillanatában, két összetevotol függ:
  2. A test gyorsítási útjának hosszától. Ezt úgy növelhetjük, ha az elokészíto részben jól hátra engedjük magunkat és a húzás szakasza után még tovább gyorsítjuk a testet a tolás fázisában.
  3. A másik összetevo a testel közölt gyorsító ero. Ez döntoen a széles hátizom, a kis és nagy rombuszizom és a csukjás izom erejétol függ. Ezért alpesi versenyzornél ezeknek az izmoknak az edzésére is fordítsunk figyelmet.
  4. Az áramvonalas siklás: fontossága inkább az óriásmulesiklásban jelentkezik. Versenyzok minden esetben használják az erre a célra gyártott, testhez simuló lesiklóruhát. A telesítmény akár 1%-a múlik rajta, ami egy 60 másodperces pályán 0,6 másodpercet jelent. Ezenkívul a technikailag könnyu szakaszoknál (rajt után, átsiklások, befutó) figyeljünk a kéz test elött összezárt áramvonalas tartására.
  5. A mély súlyponti helyzet: az összes versenyszámnál fontos. Minnél alacsonyabban van a tömegközéppontunk, annál kisebb a tömegközéppont és a deszka távolsága (ez a t.középpont erokarja) és így kisebb a testönk deszkára gyakorolt forgatónyomatéka. Egyszerubben mondva stabilabbak leszünk.
    Fontos megemlíteni, hogy gyakran a mély súlyponti helyzet eléréséhez sokan csak felsotestbol dolnek elore és úgy érzik, hogy mélyen vannak. Ezt elkerülve inkább a csípo süllyesztésére figyeljünk, és a felso test inkább függöleges legyen. A hajlított láb sokkal hamarabb elfárad és statikailag is gyengébb, de ettol függetlenül a jó teljesítményhez elengedhetetlen a szilte guggoló tartás.
  6. A terephullámok: nagyban fékezhetnek minket. A cél az, hogy a súlypontunk minnél kisebb kitéréssel haladjon tovább. Hogyan is érhetjük el ezt?
  7. Az elökészíto szakaszban nyújtsuk a térdünket ezzel emelve a súlypontunkat (a kar ösztönös fellendítése is ezt a célt szolgálja)
  8. A bukkanó felénk aso részén a térdünk folyamatos hajlításával süllyesszük a súlypontunkat.
  9. A hullám tetelén legyen a legmélyebben a súlypontunk. Ezt a térd és a csípo hajlításával érhetjük el. A kar ösztönös mélytartásba való lendítése is szükséges.
  10. Ha nem emelkedtünk el a talajtól akkor a bukkanó túloldalán nyújtsuk a tétdünket és nyomjuk a deszkát a talajhoz. Ezt ?pumpálásnak? nevezik.
  11. Ha elemelkedtünk, akkor csak a biztonságos talajraérkezésre koncentráljunk és folytassuk a menetet.
  12. Az él terhelése: is dönto jelentoséggel bír. Itt a tehermentesítésnél megismert mérleget hívjuk megint segítségul. Ha ráugrunk egy mérlegre akkor az egy pillanatig a testsúlyunk tobbszörösét is mutathatja. Egy magas tehermentesítéssel végrehajtott kanyarnál ugyanígy negvan az a pillanat amikor nagy terhelés kerül a deszka élére. Nekünk ezt a pillanatot kihasználva kell kivitelezni a fordulót. Ha ez a mozdulat dinamikus, akkor 0,1 másodpercig akár 300-400 Kg is terhelheti a kantnit, ha viszont ez 0,3-0,4 másodpercre nyúlik akkor a maxinális érték csupán 100-150 Kg lesz.
  13. a deszka döntése: egyszeru feladatnak tunik, de amég egy nemzetközi versenyzo deszkája és a talaj által bezárt szög 70-80 fok, addig egy magyar élversenyzonél csak 50-60 fok ez az adat. A deszka döntés azért fontos, mert minnél meredekebben áll a deszka a hóban ( inkább jégen ) annál jobban kapaszkodik az oldalirányú sodrodással szemben. A nagyon bedöntött lap kisebb vibrációit is nehéz korrigálni, a nagyobb kitörések, pattogások pedig biztos hibához vezetnek. Ezért a versenyzonek a tudását felmérve kell megítélnie, hogy mekkorát érdemes még kockáztatni (dönteni a lapot) és mi az ami a biztos kieséshez vezet.
  14. Az utolsó métereken: is századmásodperceket lehet nyerni. Fontos, hogy áramvonalasan tartsuk a testünket és felesleges kanyart már ne végezzünk. Az utoló méterekre a nagyobb sebességet, az elozo kanyarok során kell összegyujteni.

A versenyszámok

Ebben a fejezetben nem szeretnék kitérni a verseny- és versenyrendezés száraz adataira, mert az a szervezok dolga, hogy a szabályoknak megfelelo versenyt rendezzenek. Továbbá az adatok gyakran változnak és így lehet, hogy félrevezetoek lennének. Inkább csak egy áttekintést szeretnénk nyújtani azoknak, akiket érdekel a snowboard, de mindig eltévednek az angol kifejezések, a magyar nevek és a rövidítések birodalmában. Akkor lássunk is hozzá a versenyszámok rövid ismertetéséhez.

  • slalom (SL)

A versenyszám magyar neve mulesiklás. Az alpin stílusnak ez a legtechnikásabb és leglátványosabb ága. Az elmúlt években divatba jött az úgynevezett Parallel slalom, aminek a lényege, hogy két azonos pályát tuznek ki egymás mellett a szervezok és itt a versenyzok nem az órával hanem egymással küzdenek meg. Hogyan is néz ki valójában ez az egész? A versenyzoket két, egyszerre muködo startkapu indítja útjára majd 20-30 kapu megkerülése után beérkeznek a célba, ahol fotocella rögzíti az idejüket. Eloször a selejtezo futamokat bonyolítják le ahonnan a legjobb 32 jut tovább. Itt mindenki megküzd a neki jutott párral és így lesz a 32-bol 16 majd 8 és végül 4. Az elodöntobe tehát 4-en vannak, az innen kikerülo két vesztes a 3. helyért küzd a másik két versenyzo pedig a döntobe játsza ki, hogy kié legyen a kupa.

  • giant slalom (GS)

Mondhatod óriásmulesiklásnak is. A gyorsaság a veszély és a borotvaélen való táncolás jellemzi az alpin stílusnak ezt az ágát. A versenypályán sok hosszú és széles kanyart találsz, ezeket az oldalra dolo pályarészek és a változatos terephullámok teszik változatossá. Itt a snowboardosok egyesével indulnak a két futamban és az elért idoket összeadják, ami alapján meghatározzák a végso sorrendet. Ebben a versenyszámban nagyon fontos a jó waxolás és a precíz élezés, mivel itt gyorsan kell a snowboardnak csúsznia de ugyanakkor a jeges kanyarokban a kantninak kell megtartania a versenyzot.

  • halfpipe (HP)

Fordíthatod szó szerint magyarra: félcso.
Ideális esetben egy gyönyöru geometriai forma a hóba vágva, körülbelül 12 méter széles, 3 méter mély és 80 méter hosszú. Sokszor persze az idojárás közbeszól és vagy teljesen jéggé van fagyva, vagy olvadt hókásából kell összetákolni az oldalfalait, de ezek semmit sem vesznek le a félcsoben végrehajtott akrobatikus elemek szépségébol. A végso sorrendet a bírók által adott pontok alapján határozzák meg. Tudni kell még errol a versenyszámról, hogy a szabadstílust a félcso képviselte az Olimpián.

  • straight jump (SJ)

Magyar neve még nincsen, de úgy képzeld el ezt a versenyszámot, hogy egy futamban csak egyszer ugranak de akar tényleg hatalmasat. Azok az emberek indulnak itt, akik nagyon jól tudják kontrolálni a mozdulataikat, a levegoben eltöltött végtelennek tuno másodpercek alatt. Ha egy ugrás közben megijedsz és összezsugorodsz, hogy minél kevésbé fájjon az esés akkor, inkább válaszd más területét a snowboardozásnak. A verseny megrendezéséhez legegyszerubb egy jó adottságú pályarészt keresni.
Hogy milyen is legyen? Eloször is kell egy nekifutó rész ahol sebességet tudsz gyujteni majd egy elugró ahol fontos, hogy szép lassan emeljen el, és ha mind ez kész van már csak a leérkezonek kell a helyén lennie. A versenyen bírák figyelik az ugrást amit magasság, változatosság, leérkezés és az ugrás nehézsége szerint pontoznak. Az így kapott pontok alapján lehet bekerülni a középdöntobe, onnan pedig a hármas döntobe, ahol még három ugrást kell bemutatni, hogy kiderüljön ki a legjobb az indulók közül.

  • boarder cross (BX)

Egy szóval ezt is nehéz lefordítani, de talán az akadálypálya jó fordítás lenne.
Talán a legérdekesebb ebben a versenyszámban, hogy az alpinosok és a freestyleosok egy pályán mérhetik össze a tudásukat. Találhatunk a pályán bukkanókat, döntött kanyarokat, vizes árkot, szukítoket és néhol még alagutat is. Az sem elhanyagolható látványosság, hogy egyszerre 4-6 snowboardos indul és már az elso kanyarnál megindul a test-test elleni küzdelem. Képzeld el milyen érzés az amikor az elso helyen mész a cél felé és elhibázol egy akadályt és az egész mezony elhúz melletted mint egy gyorsvonat. De azért ne mindig a borús oldalát nézzük a dolgoknak, elofordulhat az is, hogy utolsó helyen kullogsz amikor elöl történik egy csoportos esés, te meg jössz hátulról és a felkászálódó haverjaidat lazán átugratva elsoként érsz a célba. Hogyan is zajlik le a verseny? Az indulókat csoportokba osztják ahonnan mindig a legjobb ketto jut tovább. Ha a továbbjutottak még mindig futamokat képeznek akkor annyi futamot rendeznek, amíg a kiesok száma miatt lecsökken a létszám egy dönto futamra, ahol a legjobb négy versenyzonek már te is drukkolhatsz a gyozelemért (persze csak ha te is kiestél).

A versenyhelyzet elemzése

A verseny legfobb problémája, hogy a vele járó pszichés terhelésre és a terheléshez való alkalmazkodásra nem lehet a versenyzot ugyanolyan hatékonysággal felkészíteni, mint az edzésen alkalmazott fizikai terhelésre. Már vannak pszichológiai módszerek (autogén tréning) amelyek a pszichés felkészülést segítik, de ezek hatékonysága még nem tisztázott.
Ahoz, hogy megértsük miért olyan nehéz a megnövekedett stresszt elviselni és az adott szituációban az edzésteljesítménynél még többet kihozni a versenyzobol a következo tényezoket kell, hogy megvizsgáljuk.

Bizonytalanság

Minden versenyt jellemez valamilyen fokú bizonytalanság, amely szükségszeruen feszültséget teremt. A bizonytalanságot fokozhatja, ha a versenyzo elozo edzésének a terjedelme és intenzitása nem érte el a felkészülés szükséges szintjét. Ilyenkor hiányzik a versenyzobol a jól végzett munka tudata. Fontos tényezo az is, hogy milyen esélye van a versenyzonek és, hogy mekkora a tét. A rajtláz rajtapátiába való átcsapását foleg nagy versenyeken figyelhetjük meg.

Várakozási feszültség

A versenyhelyzet elemzésénél figyelemmel kell lennünk arra az idotartamra, ami a rajt elötti vagy az egyes futamok közötti várakozással telik el. Könnyen beláthatjuk, hogy a türelemnek, a kudarc turésének magas igénybevételét jelenti ez az idoszak. Ekkor a központi idegrendszer ébersége többször fel és leszökik, mindez hatalmas pszichikus terhelést jelent. Éppen ezért javasolt az edzések alkalmával tétversenyeket rendezni és ügyelni arra, hogy ezek idobeosztása igazodjék a nagy versenyekéhez. A várakozási feszültséget csak akkor csökkenthetjük, ha a versenyzo ezt az idoszakot értelmes módon tölti el. Egyébként a versennyel való állandó foglalkozás kedvezotlen pszichikai állapotot, telítodést, szorongást vált ki és csökkenti a versenykészséget.

Szereplés

Minden verseny szereplés is egyben, és tudjuk, hogy bizonyos személyiségvonásokkal rendelkezo versenyzok számára a szereplés, a középpontban lavés pozitív, mig mások számára negatív, egyenesen kínos élményt okoz. Vannak versenyzok akik szeretnek versenyezni. Ez nem azt jelenti, hogy ok nem szoronganak, sot érdekes módon a szorongási jegyek száma is náluk a legmagasabb. Ok azonban szívesen állnak az érdeklodés középpontjában.

Versenyhelyzethez való alkalmazkodás

A Versenyhelyzethez való alkalmazkodás egyéni színezetu. Vannak azonban közös jegyek és stratégiák, amelyek leírása típusbasorolást tesz lehetové. Ezek a következok:

  • magabiztos
  • visszahúzódó
  • sérülékeny
  • szomatizáló

kedvezotlen rajt elötti állapotra utaló viselkedést figyelhetünk meg az utóbbiaknál, mert gyenge eronlétrol panaszkodnak és panaszaikat konkrét testi tünetekkel támasztják alá. Általában az immunrendszer gyenge pontját támadja meg a pszichikai egyensúly felbomlása. Az edzoknek figyelniük kell, hogy ne a "szerencsétlen véletlen" rovására írják a verseny elött fellépo vagy kiújuló fájdalmakat.

Egyes versenyzok sikereket érhetnek el pl.: kabalatárgyuk szorongatásával, vagy apró szertartásokat hajtanak végre. Arra azonban figyeljünk ,hogy ne tudatosítsuk a versenyzoben azt, hogy o rajtlázas típus. Ehelyett tereljük el a figyelmét, adjuk meg pontosan a versenyzo felkészülésénen feladatait. Erre remek megoldás lehet például a deszka felkészítése (waxolás, élezés) ami megfeleloen le tudja kötni a versenyzo figyelmét.

Rajtállapot elemzése

A rajt elötti állapotban a vegetatív idegrendszer túlsúlya figyelheto meg, a következo jellemzokkel:

  • pulzusszám emelkedése
  • változások az anyagcserében
  • megnövekedett oxigénigény
  • pszichésen a figyelemöszpontosítás a versenyre.

Általában mérheto 20-40 pulzustöbblet, egy veszélyes ugrás elött akár 160-170 ütés/perces érték is mérheto.
Az egyes versenyzok különbözoképpen reagálnak a rajtnál fellépo külso-belso ingerekre. A külso ingerek közül kiemelhetjük a következoket:

  • az ellenfél
  • a nézok száma, összetétele, közelsége
  • a média jelenléte
  • idojárás
  • napszak
  • a sportszer megszokottsága vagy megszokatlansága

A belso ingerek is nagyon változatosak:

  • félelem a balsikerto
  • versenyzésbol adódó fájdalomérzés
  • éhség, szomjuságérzés -technikai bizonytalanság
  • hosszabb kihagyásból adodó bizonytalanság

A rajthelyzetre való reagálásnak három alapveto fajtáját különböztetjük meg:

  • Rajtkészség: amelyet enyhe izgalom, várakozási feszültség, növekvo türelmetlenség, fokozott figyelem-összpontosítás jellemez.
  • Rajtláz: amelyet túlzott izgalom, idegesség, a hangulat hullámzásai, szétszórtság és dühös akarás jellemez.
  • Rajtapátia: amelyet bénító, gátló folyamatok okoznak.

Rajtkészség Rajtláz

 
Rajtkészség
Rajtláz
Rajtapátia
Fiziológiai jellemzok normális lefolyású erosen irradiált izgalom, akut vegetatív átállítódás, jelentos pulzusszám emelkedés, végtagremegés, gyengeségérzés az alsó végtagokban lustaság, teljesen fáradt mozgás, hányás, eros hányinger
Pszichikai jellemzok enyhe izgalom, vidám, nyugtalan várakozás, optimális koncentráció, önuralom a fellépésben, az ero érzése, érzi az izmait idegesség, ellenorizetlen cselekvések, túlságosan a szurkolókra figyelés, feledékenység, szétszórtság, bizonytalan fellépés, megalapozatlan elfoglaltság, tevés-vevés apatikus félelem, lehangoltság, lustaság, noszogatni kell, menekvési vágy, fáradtság, képtelen bemelegíteni
Magatartás a versenyen a versenyen tudja hozni magát és az elore eltervezett taktikát, uralja a helyzetet, a rendelkezésre álló eroket ésszeruen használja fel zavart a tevékenység, ész nélküli kockáztatás és küzdelem, igazolja magát, elveszti az elore kituzött célt, ido elött kifárad, erosen görcsös, merev nem tud küzdeni, akaratgyenge, kedvetlen, elégedetlen önmagával, másokban vagy másban keresi a hibát

A rajtláz csökkentésének vannak lehetoségei, bár ebben a kérdésben mindenkire jól ható módszert nem lehet adni. A tapasztalt versenyzo önmaga is meg tudja találni a rajtláz megelozésének, illetve megszüntetésének módjait. Mégis milyen tanácsokat adhatunk a versenyzoknek?
Mindennek az alapja a megfelelo edzés és felkészülés. A tervszeruen elokészített edzéseken a versenyzo megfeleloen szerepel és így megszilárdul az önbizalma, és kedvezoen alakul az önmagával szembeni teljesítményelvárás.
Jó figyelemelterelés lehet a verseny elotti mozgás, bemelegítés. Hasonlóan kedvezo hatású lehet a verseny elötti gyúrás, nemcsak azért, mert a masszázs csökkenti az izomfeszülést és ezzel az idegfeszültséget is oldja, hanem azért is, mert a sportoló úgy érzi, hogy foglalkoznak vele és jó kezekben van.
A legdöntobb hatást a versenyzore azonban az edzo szuggesztív intézkedései teszik. Az edzo határozottsága, szaktudása, biztos fellépése, tájékozottsága hat a leginkább a versenyzo érzelmeire.

Versenyelokészületek és formaidozítés

A jó versenyelokészületek a sportformát optimálisra emelik, vagy a már megszerzett formát stabilizálják. Ilyen állapotban a versenyzo elérheti vagy esetleg túlszárnyalhatja az eddigi legjobb teljesítményét.
Az elokészületek egyik fo célja, hogy a sportoló felkészüljön az adott versenyen várható sajátos körülményekre. Íme néhány ezek közül:

  • ismernünk kell ellenfeleink tudásszintjét
  • az esenényen várható versenyszámok sorrendjét az edzésen is figyelembe kell venni
  • feltétlenül gyakorolni kell a versenyhelyzetben való rajtolást
  • a várható terepadottságokat is figyelembe kell venni a tervezésnél
  • éjszakai versenyre mi is kivilágított pályán készüljünk és a bioritmust is így alakítsuk
  • a téli sportoknál kiemelkedoen fontos tényezo az idojárás kiszámíthatatlansága, ezért változatos viszonyokban folytassunk edzéseket

A verseny elötti felkészülésnél feltétlenül figyelembe kell venni, hogy a mikrociklusok harmadik, nyolcadik napján a teljesítmény a mélypontjára esik vissza és ezért a terhelést csökkenteni kell. Ha tehetjük, akkor ezekre a napokra semmiképpen se tervezzünk versenyt.
Ha hosszabb idoszak áll a rendelkezésünkre, hogy egy adott verseny helyszínén tréningezzünk akkor vegyük figyelembe a következoket:

  • az idoszak elején az edzésterhelés érje el a maximumot
  • az utolsó napokban már ne legyenek nagy terjedelmu versenyek
  • az intenzitás maradhat közel maximális
  • ebben az idoszakban már ne legyenek ellenorzo versenyek

Formaidozítés

A formaidozítés feladata, hogy elosegítse a sportoló edzettségének megfelelo teljesítményét. Fontos felhívni a figyelmet, hogy a formaídozítésben csak a néhány éved edzoi tapasztalat és az edzo-versenyzo kapcsalat vezethet eredményre. Erre nincsen semmiféle biztos irányelv, hanem mindenkinek a saját redndszerét kell kiépítenije. Hangsúlyozni kell, hogy a verseny elötti formaidozítési periódus nem hozhat alapveto változásokat a sportoló edzettségében. A formaidozítésnél a kedvezo feltételek megteremtése és a kedvezotlenek kiküszöbölése a cél. Lássuk, melyek ezek a féltételek:

  • motorikus tényezok
    • ero
    • gyorsaság
    • hajlékonyság
    • mozgáskoordináció
  • pszichikai tényezok
    • egyéni bánásmód
    • versenyzo ismeret
    • relaxációs, izolációs és önszuggeszciós eljárások
    • edzo-versenyzo kapcsolata
  • élettani tényezo
    • terhelés ritmusa
    • étrendi, alvási és pihenési eloírások rendszere
    • masszázs
    • menstruációs ciklus (esetleges szabályozása gyógyszerrel)
  • környezeti tényezok
    • magaslati teljesítmény
    • idoeltolódás tengerentúli versenyek esetén
    • egyéb elfoglaltságok és a sporttevékenység aránya

Végül megint kihangsúlyoznám, hogy aki több sportformát befolyásoló tényezot ismer, annak nagyobb az esélye a negatív hatások kiküszöbölésére, illetve a pozitív tényezok elotérbe helyezésére.

Zarándy András

 

Hirdessen itt!